A kávé sokáig a cigaretta és az alkohol mellett foglalt helyet az orvosi ellenjavallatok listáján. Ma már árnyaltabb a képünk róla, milyen egészségügyi hatása is van.

Cukorbetegséget megelőző hatás

Kedvező hír, hogy a napi rendszeres kávéfogyasztás lépcsőzetes, fordított arányosságban áll a cukorbetegség kockázatával. Azt azonban, hogy mi áll ennek hátterében (a koffein vagy más egyéb alkotórész), még további kutatások derítik majd ki.

A legalább napi 5 csésze kávét fogyasztó 2-es típusú cukorbetegeknél csökkent mértékű inzulinrezisztenciát tapasztaltak. A nagy kávéfogyasztást nők körében (meglévő cukorbetegség vagy kóros éhomi vércukorszint esetén) ezenkívül jobb bétasejt-működéssel, valamint a károsodott glükóztolerancia javulásával is összefüggésbe hozták. Az eredmények azt sugallják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának csökkenése mind a normál, mind koffeinmentes kávé és tea fogyasztása mellett érvényes, tehát nem a koffeinnel áll összefüggésben.

A kávé antioxidáns hatásai

A kávéban számos előnyös hatású anyagot találunk, közéjük tartozik például a klorogénsav, amelyről kimutatták, hogy a kávésav mellett erős antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó hatású. A klorogénsav leggazdagabb forrásai között tartjuk számon a kávébabot, és a fogyasztók jelentős része ebből jut hozzá étrendjében a legnagyobb mennyiségben. A zöld Robusta kávészemek kétszer nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkeznek, és több klorogénsavat tartalmaznak, mint az Arabica kávé, azonban a pörkölést követően ez a különbség nem volt észlelhető.

A világosra vagy közepesre pörkölt kávéban csökken ugyan a klorogénsav-tartalom, a pörkölés hatására a kávébab antioxidáns kapacitása mégis jelentős mértékben növekszik a zöld kávészemhez képest. Ez arra enged következtetni, hogy más egyéb anyagok is hozzájárulnak a kávé antioxidáns tulajdonságaihoz. Itt említjük meg a melanoidineket, amelyek a kávébab pörkölése közben lezajló Maillard-reakció hatására keletkező barna polimerek, és akár 25 százalékban is hozzájárulhatnak a kávébab szárazanyag-tartalmához, valamint jelentős antioxidáns kapacitásuk is van.

A kávéban található antioxidánsok különleges szerepe az étrendünkben, hogy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez is.

Erre enged következtetni az az eredmény, amely szerint a rendszeres kávéfogyasztás összefüggésbe hozható az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzésével is.
A rendszeres kávéfogyasztás akár 55 százalékkal is csökkentheti a májdaganat kockázatát. Ez a hatás több dologra vezethető vissza. Egyrészt a kávé antioxidánsai védik a sejteket a károsodástól, másrészt egyéb daganatellenes anyagokat is találtak benne állatkísérletek során. A konkrétabb ajánlásokhoz a kávé és a daganatok összefüggése kérdésében azonban, úgy tűnik, további kutatások szükségesek.

Összességében elmondható, hogy a kávé a többi hasonló italnál nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkezik a benne található anyagok, valamint a pörkölés során keletkező és egyes még nem azonosított anyagok hatására. Fontos kiemelni, hogy a kávé mellett számos egyéb nyersanyag, így a zöld tea, a fekete tea, a gyümölcsök, zöldségek, a vörösbor, az étcsokoládé is tartalmaz polifenolokat. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként ezek fogyasztása is hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

A kávékészítés formája és az egészség összefüggései

A kávéfogyasztás mennyisége mellett külön említést érdemel a kávékészítés fajtája is. Megkülönböztetjük a már említett filteres, víznyomással készült (filteres vagy német) kávét, a gőznyomással készített presszókávét, amely használata hazánkban is jellemző. Ismeretes még a „kotyogós”, víznyomással készült, valamint a törökös elkészítési mód is, utóbbi esetben a finomra őrölt kávézaccot cukorral és vízzel együtt kevergetve készül a kávé. Emellett elterjedt és közkedvelt a fagyasztva, szárítással készült, instant kávé használata is. Az egészségi kockázat minimalizálása érdekében a főzött kávék esetében a szűrt, illetve az instant kávé jobb választásnak tekinthető, mint a presszókávé. Utóbbi erőteljesebb, akutabb hatásokat idéz elő a kardiovaszkuláris rendszerben (erőteljesebb vérnyomáskiugrás, rendszeres használat esetén a koleszterinszint növelése), ezért koffeinérzékeny és/vagy szívbeteek számára kevésbé javasolható.

A főzött és/vagy instant kávé helye a kiegyensúlyozott étrendben

Amikor fokozott szellemi terhelés várható (például vizsgára való tanulás, éjszaka történő vezetés, határidős munka), a túlzásokat kerülve, bátran élvezhetjük a koffein aktivizáló, éberséget, koncentrációt fokozó hatását. A mérsékelt koffeinfogyasztás - 300 mg/nap, amely kb. 3 csésze kávéval egyenértékű - általában nem ad okot egészségi aggodalmakra, feltéve, ha ezt egy egészséges, kiegyensúlyozott életmód részeként fogyasztjuk, illetve semmilyen egyéb, orvosi indok ezt nem korlátozza.

Összességében elmondható, hogy az egyes kávéformák közül a főzött, szűrt vagy az instant kávé fogyasztása javasolt mértékletes mennyiségben, nem túl forrón és nem éhgyomorra fogyasztva. A koffeinre érzékenyek számára a kávé élvezete továbbra is megmaradhat a koffeinmentes kávé választásával, amely esetében nem kell számolniuk az esetleges, koffeinnel összefüggő, negatív egészségügyi hatásokkal sem.