Íme a világ néhány igazán egyedi és különleges sivataga.

A világ legnagyobb sósivataga, Bolívia

A bolíviai Salar de Uyuni kiterjedt, szinte lapos felületű, gyakorlatilag olyan, mintha egyetlen hatalmas tükör lenne. Több mint 40 ezer évvel ezelőtt a terület egy hatalmas őskori tó része volt, melynek kiszáradása után két tó és két nagy sósivatag maradt hátra, a Salar de Coipasa és a nagyobb Uyuni. Utóbbi 25-szöröse az egyesült államokbeli Bonneville Salt Flatsnek. Becslések szerint több mint 10 milliárd tonna só terül szét rajta.

Ahol a víz az úr, Brazília

Brazília északi partján vakítóan fehér dűnék és mélykék lagúnák tarkítják a vidéket. Az 1500 négyzetméter nagyságú Lencóis Maranhensest 1981-ben nyilvánították Nemzeti Parkká. A lagúnák akár a 30 méter mélységet is elérhetik, és esetenként akár 30 fokra is felmelegedhetnek, így tökéletes trópusi játszóteret kínálnak az idelátogatók számára. Annak ellenére, hogy a táj sivatagszerű, valójában az éves csapadékmennyiség itt 1600 mm, 300-szor több, mint a Szaharában. Az aszály időszakában a lagúnák teljesen kiszáradnak, az esős évszak alatt pedig számos halfajnak, teknősnek és kagylónak adnak otthont.

Hófödte szárazság – Takla-Makán, Közép-Ázsia  

A Kínában található Takla-Makán egyike a világ legnagyobb homokos sivatagjainak. Területe 270 ezer négyzetkilométer, legnagyobb hosszúsága mintegy 1000, legnagyobb szélessége mintegy 400 kilométer.

Különlegessége, hogy mivel Szibériához közel fekszik, télen akár mínusz 20 fok is előfordulhat. A helyi ujgur nyelven a neve, „Halál-tengere” annyit tesz: aki ide belép, halál fia. A 2008-as kínai viharok idején a Takla-Makánt teljes egészében hó borította be, amit korábban sosem tapasztaltak. A sivatag azonban nem csak természeti adottságai miatt érdekes, az idők során ugyanis számos ősi leletet találtak a homok alatt: többek között egy 1500 éves buddhista templomot, egy vaskori, illetve bronzkori temetőt, egy erődített bronzkori települést, valamint itt találták meg a világ legépebben fennmaradt múmiáit is.

Pokoli vidék Afrika szarvában

A Danakil-mélyföld, avagy más néven Afar-medence semmilyen más helyhez nem hasonlítható a Földön. A kénes hőforrások, sós mocsarak vidékét egyesek a Föld legzordabb helyének tartják. Nem véletlenül, ez különös terület ugyanis bolygónk legforróbb és egyben legszárazabb pontja, emellett geológiailag az egyik legaktívabb területe. Az átlaghőmérséklet 35 fok körül mozog, napközben általában elérheti az 50 fokot is. A brit sivatagi felfedező, Wilfred Thesiger szavaival: „Danakil a halál földje.” Mégis, azon keveseknek, akik Etiópia eme távoli északnyugati sarkába látogatnak, a Danakil-mélyföld kettős jutalmat tartogat: kalandtúrát egy bámulatos, ritka természeti jelenségeket rejtő tájon, és bepillantást az afar emberek életébe, akik képesek boldogulni ezen a rendkívül száraz vidéken.

A halál völgye, Amerikai Egyesült Államok

Természetesen a listából nem hiányozhat a kaliforniai Halál-völgy Nemzeti Park sem. Itt található Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, a Badwater-medence is, 86 m-rel a tengerszint alatt. A völgyben a maguk után csíkokat húzó vándorló kövek rejtélye évek óta foglalkoztatja a kutatókat. Sokáig számtalan legenda és mítosz keringett a jelenséggel kapcsolatban, sokan például azt gondolták, hogy űrlények állnak a háttérben. Manapság egyre inkább úgy gondolják, hogy a mozgás a jég és a szél együttes hatásának tudható be.