Számos betegséget megelőzhetünk, ha használati tárgyainkat, sőt egyes ételféléket fertőtlenítünk. A módszerekkel kapcsolatban tévhitekkel is találkozhatunk. Sokan elhanyagolják olyan tárgyak alapos tisztítását, amelyek felületén rengeteg rejtett baktérium él. Ugyanakkor a tökéletességre törekvés is ártalmas az immunrendszer számára. A kulcsszó a tudatosság és a megfelelő fertőtlenítési módok alkalmazása.

Valóban a vécé a bűnbak?

Azt gondolhatnánk, a legtöbb, fertőzést okozó vírus és baktérium a vécécsészében vagy az ülőkén található. A valóság, meglepő módon, éppen az ellenkezője. Brit kutatók végeztek egy vizsgálatot, ahol összehasonlították a mobiltelefonok, a tabletek és a vécék veszélyes kórokozóit. Az eredmény szerint, míg a vécé a mintavétel területére nézve 20 egységnyi baktériumot tartalmazott, ez a szám a telefonoknál 140, a tableteknél 600 volt!

Az arány megfordításának megoldásához természetesen nem a vécénk fertőtlenítését kell csökkenteni, hanem a telefonok, laptopok, számítógépek és tabletek rendszeres tisztításáról gondoskodni. Erre legalkalmasabbak a speciális folyadékok, gélek, törlőkendők. A számítógép egerét kell a leggyakrabban megtisztítani, hiszen nem mindig frissen mosott kézzel nyúlunk hozzá.

Az fertőz legjobban, amivel tisztítunk?

A konyhai edényeket rendszerint mosogatószivaccsal tisztítjuk, majd megnyugodva, a tisztaság tudatában eltörölgetjük. Sajnos közel sem biztos, hogy ezzel eltávolítottuk a kórokozókat. Hugh Pennington, brit mikrobiológia-professzor széles körű vizsgálatai szerint a mosogatószivacs az egyik legpiszkosabb tárgy a lakásokban! Főként ha hosszasan ugyanazt a szivacsot használja valaki. A nedvesség különösen kedvez a baktériumoknak, így a szivacsot soha ne tartsuk a mosogatóba dobva! Kicsavarás után helyezzük száraz helyre, legjobb, ha kettőt váltogatva használunk. Fertőtlenítő oldatba is helyezhetjük, ám – mivel a szivacs nem különösebben költséges holmi – legjobb, ha gyakran újabbra cseréljük.

A hús nem törődik a tisztítószerekkel

Közismert tény, hogy a nyers húsok bélfertőzést keltő szalmonella és e-coli baktériumok forrásai lehetnek. A sütés, főzés előtti megmosás korántsem jelent tökéletes védelmet. Sőt ez a szokás is betegség forrása lehet. A csirkék konyhai feldolgozását elemző kísérletben jelentős számú háztartást vizsgáltak ebből a szempontból. Kiderült, hogy a mosogató, a vágódeszka és az edények meleg vizes és mosószeres tisztítása után is számtalan baktérium maradt életben. Ezután megkérték a résztvevőket, hogy minden tárgyat, amely a nyers hússal érintkezett, erős fertőtlenítő oldatos vízzel mossanak át. Még ezután sem pusztultak el a kórokozók! A számuk némileg csökkent, ám nem született biztonságos megoldás. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki megbetegszik, aki nyers húst visz haza, de a kockázat a körültekintő tisztogatás mellett is fennáll.

Így lesz biztonságosabb a gyümölcs

Mosatlan gyümölcsöt nem csak az esetleges permetezőszer maradványai miatt nem ajánlott fogyasztani. Még a vegyszermentesen termesztett gyümölcsök héja is fertőzést okozhat, a rászálló madarak, rovarok által terjesztett kórokozók miatt. A tiszta vizes lemosás segít, de nem jelent tökéletes megoldást. Különösen csecsemők, kisgyermekek számára gondoskodjunk alaposabb fertőtlenítésről! Ehhez vásárolhatunk vízben oldható szert, de az is segít, ha 5 százalékos ecetsavba áztatjuk a gyümölcsöt. A sóoldat is ajánlott módszer, 9 rész mosóvízhez 1 rész sót adagolva.

Ezután mindkét esetben jól öblítsük át tiszta vízzel is a gyümölcsöket. Külföldön, ahol kevésbé megbízhatók a higiéniás viszonyok, legyen nálunk fertőtlenítő oldat a gyümölcsök kezelésére, majd a legjobb, ha meg is hámozzuk.

Allergiamentes fertőtlenítőszerek

A legtöbb tisztítószer klórt vagy sósavat tartalmaz. Ez gondoskodik a tárgyak fertőtlenítéséről, de sok esetben allergiát, szem-, bőr- és légzőszervi panaszokat okozhat. A környezetterhelési hatásuk is jelentős, ezért jobb, ha természetes megoldást választunk minden olyan esetben, amikor ez lehetséges.
A mosdó, fürdőkád és vécé megtisztításához első lépésben használjunk mosószódát, ezzel súroljuk át a felületet, hagyjuk húsz percig rajta, majd újabb áttörlés után öblítsük le. A fertőtlenítésükhöz ezután egy permetező flakonba töltsünk vizet, amelybe néhány csepp grépfrútmag- vagy teafa olajat cseppentsünk. Ezzel permetezzük át a felületeket, és kellemes illatú, allergiamentes fertőtlenítést végeztünk.

A túlzások visszaütnek

Az utóbbi években egyre erősebb a szülők igénye a lakás tisztítására, hogy így védjék meg gyermeküket a fertőzési forrásoktól. Az észszerű határok átlépése azonban ellenkező eredményt hozhat. A brit járványtani szakértő, David Strachan 1989-ben készített egy tanulmányt, Higiéniahipotézis címmel, melyet azóta sok kutató továbbgondolt. Ennek lényege, hogy a gyermekek immunrendszerének egészséges fejlődéséhez szükség van arra, hogy találkozzanak bizonyos mennyiségű kórokozóval. Ez meg is történik a padlón, a szőnyegen kúszás-mászás során, vagy a játszótereken. Természetesen ragaszkodjunk az étkezés előtti és vécéhasználat utáni kézmosáshoz, de felesleges és káros a padló és a szőnyegek állandó fertőtlenítőszeres kezelése. Míg a cumi és a tápszeres üveg fertőtlenítése helyes, nagyobb gyerekek evőeszközeit, tányérjait bátran együtt mosogathatjuk a család többi tagjának edényeivel. Lelki szempontból sem helyes a gyerekeket állandóan figyelmeztetni a fertőzésveszélyre, és antibakteriális szappannal, kéztörlő kendővel tisztogatni őket. Ez később kóros félelmet kelthet bennük a betegségektől. Legjobb megbízni a szülői minta követésében, és a középutat választva észszerűen védekezni.