Ha szereted a napfényt, a természetes vizeket, a hagyományos magyar konyhát, és szeretnél szűkebb anyagi keretből is tartalmasan pihenni, feltöltődni és új élményekkel gazdagodni, nem utolsósorban pedig szeretnéd megkóstolni az ország legzamatosabb pálinkáját, szilvalekvárjait és almaleveit – a beregi nyaralást neked találták ki. Ahogy számos nagy elődünk is – például Kölcsey, Móricz, Kaffka Margit vagy Petőfi – előszeretettel pihentek meg ezen a romantikus tájon. Ősöreg templomok és roskadozó gyümölcsfák várnak. 

Templomok, amelyeket látnod kell, mielőtt meghalsz

Vásárosnaményt elhagyva valóban az lehet az érzésünk, hogy múzeumfaluba csöppentünk. A tákosi református templom, „a mezítlábas Notre Dame” idegenvezetője, Erzsike néni mindenki szívét megmelengeti, ahogy a templomról beszél. Ennél hitelesebb idegenvezetést ritkán kaphatunk.

A templom egyébként a környék egyik legszebb műemléke. A népi barokk stílusú, úgynevezett paticsfalú, zsindellyel fedett templomot 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban, az építéssel egy időben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat, 1784-ben a nyugati fele; száz évvel később, 1867-ben Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egy időben építették.

A templomon kívül érdemes néhány pillantást vetni a helyi asszonyok készítette és árulta kézimunkára: a beregi keresztszemes hímzéssel öltött terítőkre, apró díszpárnákra.

Tákos után a következő falu Csaroda, amelynek református temploma a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű református temploma.

A 13. század végi templom a Káta nemzetséghez köthető. A 16. század folyamán került a reformátusok birtokába. A templom részleges helyreállítására 1901/2-ben került sor, ekkor konzerválták a szentélyben és a diadalíven előkerült középkori falfestményeket. Nagyobb szabású műemléki kutatást és helyreállítást 1971–1975 között végeztek. Ekkor találták meg és konzerválták az alakos falfestményeket, és a népies festés addig letakart nagy felületeit is akkor tették láthatóvá. A megrongálódott tetőt, a homlokzat fölújítását és a falképek restaurálását a millenniumi műemlék-helyreállítások keretében végezték el.

A 2001-es tiszai árvíz éppen ezeket a falvakat sújtotta leginkább, a házak nagy részét elvitte a víz. Az újjáépítésnek köszönhetően azonban a tájegység építészeti stílusával teljesen összhangban építették újjá a településeket; a hosszú tornácos, nagy, fehér házak sokat adnak hozzá a falvak egységes összképéhez.

Kalandozások a Szilvaúton

A térség többi falvában, Tarpán, Penyigén és Panyolán szintén tetten érhető a történelem, leginkább a gyümölcsfeldolgozás hagyományainak szempontjából, de például azt is megtudhatod, hogy Tarpán található Bajcsy-Zsilinszky Endre síremléke is. Szatmár-Bereget egy különleges, országokon átívelő túraútvonal, a Szilvaút mentén is felfedezheted, hogy még többet megtudj a térség legjellemzőbb gyümölcséről, amelyet „nem tudom” szilvának neveznek, és csak ezen a vidéken terem, hogy aztán különleges szilvalekvár, aszalt szilva, vagy a híres szatmári szilvapálinka készüljön el belőle.

A nemzetek fölött átívelő szilva

A Szilvaút-projektet a Szatmár-beregi Szilva Út Egyesület, a Szatmár-beregi Pálinka Lovagrend Egyesület és a romániai Szatmár Megyei Agrár, Kereskedelmi és Iparkamara partnereként a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül Szilvaturizmus – A szilva, mint összekötő kapocs a szatmári vidék turisztikai fejlesztésében címmel hozta létre. A projekt célja a térségben rejlő turisztikai potenciál minél nagyobb mértékű kiaknázásának elősegítése, közösségi marketingtevékenység folytatása a szilva mint közös motívum segítségével.

Vágj neki bátran a Szilvaútnak, járd be a vidéket Naménytól Naményig, vagy Penyigétől Panyoláig. Olyan út lesz ez, amelynek élményeit csak fokozzák az elfogyasztott pálinkák, lekvárok és aszalványok. A természet szépsége, a kultúra változatos megjelenése és az emberek vendégszeretete könnyen rabul ejthet téged is, meglátod, hogy később is visszavágysz majd erre a vidékre.

A szervezett szilvautak programját ezen a linken érheted el.

Az érintetlen természet közelében: túra az Öreg-Túron

A Szilvautat biciklivel is bejárhatod, de ha inkább evezni lenne kedved, ez a térség szintén neked kedvez. Számos szervezett kenutúra közül választhatsz, leezvezhetsz akár a Tisza legfelső, ukrajnai szakaszán, ahol még egészen vad, tiszta hegyi folyó jellege van, a nyugodtabb, csendesebb túrára vágyók azonban semmiképp se hagyják ki az egy- vagy kétnapos evezést az Öreg-Túron.

Az Öreg-Túr rendkívül vadregényes, biztonságos, többnyire csak derékig érő folyócska. Szépségét a bedőlt fáknak, az érintetlen növény- és állatvilágának, két helyen is érinthető nádasainak, vadregényességének köszönheti. A szűk, kanyargós folyócska egyik (vagy utolsó) állomása lehet Kölcse. A faluba a folyón keresztül beérve, a kertek alatt csordogálva ismét az lehet az érzésünk, mintha egy élő skanzenban eveznénk. És ha már erre járunk, érdemes a néhány kilométerrel arrébb található Túr-bukógáthoz is ellátogatni, hallgatni a morajlást, és hosszasan pihentetni a szemünket a Túr és a Tisza találkozásánál.

A felső-tiszai és Túr-vízitúrákról ezeken az oldalakon tájékozódhatsz:

www.tiszatura-vizitura.hu
www.vizitura.com

További hasznos linkek, szállások:

www.kirandulastippek.hu
www.szilvafurdo.hu
www.panyolai.hu
www.fruitdebereg.hu